Fókuszban a Zrínyi-kutatások legújabb eredményei (2010-2026)

 

 

‹›×

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Katasztrófavédelmi Szakkollégiuma izgalmas előadással várta a közönséget a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi termében 2026. május 5-én. A rendezvény vendége ezúttal Padányi József ny. vezérőrnagy, az NKE HHK Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője és az MTA köztestületi tagja volt.

A stílszerű előadás bevezetéseként prof. dr. Padányi József ny. vezérőrnagy a közel húsz éve megkezdődött kutatói munka kapcsán röviden bemutatta a Zrínyi család jelentőségét a magyar történelemben, kiemelve szigetvári Zrínyi Miklóst, aki 1566-ban halt hősi halált Szigetvár ostrománál, valamint fiát, Zrínyi Györgyöt, dédunokáit, Zrínyi VII. Miklóst, a hadvezért, költőt és hadtudóst, illetve testvérét, Zrínyi Pétert, aki a Zrínyi–Frangepán-összeesküvésben vett részt.

Padányi József előadásában bemutatta a Muraköz védelmi helyzetét a 17. században, továbbá stratégiai fontosságát a hadelméleti munkákban és persze a gyakorlatban. Bemutatta korhű térképeken a Zrínyi-Újvárat és a Mura jobb partján annak ellenerődjét, továbbá a Zrínyi-árkot. Ismertette a Zrínyi családhoz köthető tárgyi emlékeket, kiemelten egy tárgy együttest a bécsi Kunsthistorisches Museumból, amely Szigetvári Zrínyi Miklós szablyáját és sisakját tartalmazza: amelyek a kutatómunka kiindulópontjait képezték. Padányi József kiemelte, hogy a szablya vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az 1563-ban készült, Zrínyi Miklós megrendelésére, valószínűleg török zsákmányból átalakítva – a markolatkupak monogramja ezt igazolja. A kutatás következő állomása a csehországi Bitov kastélya volt, itt az előadó hangsúlyozta, hogy a Zrínyi család vagyonának jelentős részét a 17. században elvesztették.

A kutatócsoport átnézte az 1950-es, ’60-as és 70-es évek aukciós katalógusait, hogy további nyomokat találjon. Így bukkantak a Philadelphiai Múzeum gyűjteményére. A múzeum elektronikus adattárában megtalálták az ezüst sodronyinget, egy tusírozott, aranyozott pajzsot, egy nemezkalapot és egy lámpáspajzsot, amelyek a Bitov kastélyban látott tárgyakkal egyeztek. A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye két Zrínyi-címeres gránátvető azonosítása volt Magyarországon, egy magángyűjtő birtokában. A kutatócsoport két Zrínyi-címeres karabélyt is azonosított: az egyik a Philadelphiai Múzeumban található, a másik egy 2007-es aukción kelt el Európában. A kutatások során Padányi József és kutatótársai modern technológiákat is bevetettek. A Zrínyi-Újvár romjainál végzett ásatásokon fémkeresőket, drónos légifotózást és talajradart alkalmaztak, amelyek segítségével ágyúgolyókat, muskéta lövedékeket és repeszeket találtak, valamint bemutatta a korabeli jellövő mozsárral végzett kísérleteket. Az előadás végén Padányi József hangsúlyozta, hogy a Zrínyi-fegyverek kutatása nemcsak a magyar történelem, hanem a globális hadtörténet szempontjából is jelentős eredményeket hozott.

Mára a Zrínyi kutatások a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hagyományaiba is beépültek. A jelenlévők megtekinthették a Zrínyi-szablya hiteles másolatát, amelyet az egyetem doktori avatásain is használnak. Az előadás végén lehetőség volt kérdéseket intézni, de konzultációs lehetőség is nyitva állt a hallgatóság részére. A kutatás eredményeiről bővebben: Padányi József: Exploring Zrin-Newcastle on the field. 2015. és Padányi József-Négyesi Lajos-Nagy László: A Zrínyi-árok azonosítása. Egy 1662-ben épített műszaki záróelem. 2018.

A program a „Szakkollégiumok tehetséggondozó programjainak támogatása” című, NTP-SZKOLL-25-0061 nyilvántartási számú, elnyert „Kutatás, Tudás, Készenlét – A Katasztrófavédelem Jövője” pályázat keretében, Katasztrófavédelemi tudományos ismeretek és a Katasztrófavédelemi tudományos tevékenységek kurzus keretein belül valósult meg.