A Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Katasztrófavédelmi Intézete (KVI) több társadalmi és tudományos szervezettel együttműködve a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatában, november 25-én, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus M. Szabó Miklós Dísztermében.
E konferencia ismét kitűnő fórumot teremt a katasztrófavédelmi területet kutató szakemberek, így intézetünk oktatói és hallgatói számára az eszmecserére – mondta el Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára megnyitóbeszédében. Hozzátette, az RTK kínálatának fontos részét képezik az intézet által nyújtott képzések. Az itt végzettek egyik része hivatásos lesz. Számukra is fontos hír, hogy hamarosan elkészül a katasztrófavédelem speciális épülete a kampuszon, amelyben négy szerállomásos tűzoltó laktanya is lesz. A kar emellett a műszaki egyetemmel együttműködve civil szakembereket is képez, amihez a szükséges infrastruktúra az új képzési központban szintén rendelkezésre fog állni. Az intézet civil képzései egyre népszerűbbek, hiszen hazánknak egyre nagyobb szüksége van ilyen tapasztalatokkal rendelkező mérnök szakemberekre – tette hozzá a dékán.
Minden más egyetemtől eltér az RTK, benne a KVI négy alapfeladata, ami nem más, mint a képzés, a kiképzés, az oktatás és a nevelés – hangoztatta köszöntőjében Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője, a konferencia egyik fővédnöke. E feladatokat összeilleszteni nem mindig könnyű, de a katasztrófavédelmi területen mindez jól sikerült. Janza Frigyes hangsúlyozta, bár a szabályokat és protokollokat szinte bárkinek megtaníthatjuk, ám mindig bekövetkezik egy olyan pont, ahol azonnal kell döntéseket hozni. E döntés tiszteletreméltó alkotó tevékenység, az idő művészete, ami folyamatos tanulást, készülést és odafigyelést igényel.
A sorok között számos fiatal arcot látok, akik letéteményesei annak, hogy munkánk folytatódjon A tudományok fontos feladata a fiatalítás – emelte ki köszöntőjében Padányi József ny. vezérőrnagy, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnöke, a konferencia egyik védnöke. Mint elmondta, a társaság immár lassan harmincöt éves történetében mindig is jelen voltak a katasztrófákkal kapcsolatos feladatok. Maga is a 301-es műszaki mentőezrednél kezdett, amelynek kiemelkedő felelősségi területe volt a katasztrófák elleni védekezés. Padányi József arról is szólt, hogy elmúltak azok a daliás idők, amikor egy-egy tudományág önmagában is megáll. Csak egymásra támaszkodva, egymás eredményeiből táplálkozva lehet új eredményeket az asztalra tenni. Végezetül egy katona akadémikus, a hadmérnök Kőszeghi-Mártony Károly alakját idézte fel, aki számos munkája mellett úgy kapcsolódik a katasztrófavédelemhez, hogy 1829-ben megalkotta az első olyan készüléket, amivel füsttel teli területre be lehetett menni, voltaképp a gázmaszk ősét.
A katasztrófák száma folyamatosan növekszik a világban, egyre pusztítóbbak és egyre jelentősebb költséggel járnak. Árvizek, energiaellátási zavarok, klímaváltozás, háború vesznek bennünket körül – emlékeztetett Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy, az MHTT Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakosztály elnöke. Mint elmondta, az ENSZ a nyolcvanas években bővítette a hivatalos világnapok számát a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjával, hogy felhívja a figyelmet a katasztrófák megelőzésére. Idén az ENSZ ünnepi jelmondata az, hogy inkább az ellenállóképességet, mint a katasztrófákat finanszírozzuk.
Ezen a konferencián mindig elhangzik valami újdonság, ráadásul egymástól lehet a leghatékonyabban tanulni – hangsúlyozta Varga Ferenc tü. dandártábornok, az NKE RTK KVI intézetvezetője. Megnyitójában köszönetet mondott mindazoknak, akik nélkül a konferencia nem jöhetett volna létre, így a fővédnököknek, a szervezőbizottságnak és a támogató szervezeteknek. Hozzátette, köszönet illeti az előadókat is, akik a plenáris ülésen megadják a konferencia alaphangját, illetve a szekcióüléseken mélyülnek el egy-egy témában.
A HUNOR olyan nemzeti válogatott, amely címeres „mezben” képviseli az országot kül- és belföldön – mondta megnyitó előadásában Jaczkovics Péter tü. ezredes, a HUNOR Mentőszervezet parancsnoka. A szervezet feladata, hogy enyhítsék a katasztrófák hatásait és segítsenek a bajbajutottaknak. E feladatuk során alkalmazott tudományos eredményeket használnak, de adott helyzetben lélekjelenlétük alapján döntenek. Az ezredes kiemelte, a mentés összkormányzati feladat, így számíthatnak katonai segítségére is akkor, amikor az időtényező fontos. A mentőszervezet minősítéséről elmondta, hazánkon túl mindössze 55 ország rendelkezik ENSZ INSARAG minősítéssel rendelkező mentőcsapattal. Az ilyen szervezetek képesek akár tíz napon át is dolgozni a katasztrófa sújtotta területen. Az ENSZ által alkalmazott megmérettetés nem teoretikus, hanem protokollalapú, azt az éves gyakorlat keretében tesztelik. A minősítés a szervezet szakmai, technikai és logisztikai felkészültségét értékeli. Az újraminősítés pedig voltaképpen vizsga, a rendszer és a működése ismételt ellenőrzése. A szervezet életében kulcsfontosságú a folyamatos felkészülés, a nevelő-oktató munka, ahogy a technológia naprakészen tartása is. Szintén fontos a csapat utánpótlásának megteremtése.
A nemzetközi konferencia a plenáris előadásokat követően hat szekcióban összesen 53 szakmai előadással folytatta munkáját, aminek célja megemlékezni a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjáról, felidézni a különböző hatásokból adódó veszélyhelyzetek környezeti károsító hatásait, következményeik felszámolását, áttekinteni a védekezés eredményességét javító eljárásrendeket, szervezési kérdéseket. A konferencia színhelyét a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma időszaki kiállításának tablói díszítették.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Antal Ferenc