Fókuszban a víziközművek építése

 

 

‹›×

2024. október 24-én a Katasztrófavédelmi Szakkollégium féléves munkaterve alapján a Hungária úti kampusz 121-es tantermében Dr. Varga Miklós úr, korábbi mb. vízügyi és környezetvédelmi miniszter, ny. vízügyi államtitkár tartott előadást a víziközművek építése, jelentősége címmel, melyen a szakkollégisták mellett jelen voltak a Katasztrófavédelmi Intézet oktatói és a KMDI doktoranduszai is.

Az előadót Dr. Muhoray Árpád mutatta be a hallgatóságnak, aki előadásában tájékoztatást adott a Bős-Nagymaros vízlépcső építése és bontása műszaki feladatairól is. Az előadó mondanivalója elején az ember és a természet együttéléséről szólva rávilágított a folyók szabályozásának szükségességére, melynek eszközei lehetnek a duzzasztóművek, mint jelentős méretű víziközművek.

A Szigetköz a Duna folyása mentén az a térség, amely szükségeltette volna duzzasztómű építését, mely egyben alkalmas lehetett volna a folyó vízszintjének emelésére, a hajózás megkönnyítésére, energia termelésre, a megbízható árvízvédelemre. A Duna német, osztrák és román folyamszakaszán már számos vízlépcső épült és a magyar Duna szakaszon való megvalósítási elgondolás először 1887-ben született meg. Számos terv elkészülte után később ez lett volna a csehszlovák-magyar államközi megállapodás szerint megépülő bős-nagymarosi vízlépcső. A kivitelezési munkák megkezdése után a vízlépcső építése a rendszerváltás időszakában a zöld szervezetek követelésére kormánydöntés után leállításra került, sőt Nagymaros térségében a hazai területen készülő duzzasztóművet vissza kellett bontani.

Szlovákia ennek ellenére a Duna elterelésével megépítette saját a vízlépcsőjét Bősnél, ám az elterelés majdnem kiszárította a Szigetköz gazdag vízivilágát. Varga Miklós úr a továbbiakban ismertette a vízügyi igazgatási szervek erőfeszítéseit a szigetköz élővilágának megmentésére. Végül is egy ötletesen kiépített fenékküszöb adta vissza a térségnek, vízfolyásainak, több ezer hektár talajának az éltető vizet a Dunából. A vízlépcső ügye végül a Hágai Nemzetközi Bíróság elé került, teljes megoldás napjainkban sem született.

Az előadás végén a hallgatóság számos kérdést tett fel a vízlépcső költségeiről, a nemzetközi bíróság jogi lépéseiről, a bontás műszaki kivitelezéséről, Szigetköz megújulásáról.

Az előadás a Dunán nemrég levonuló hatalmas árhullám és az eredményes védekezés tükrében is gondolatokat ébresztett a hallgatóságban a fenntartható fejlődés, a megújuló energiatermelés, az árvízi védekezés, a környezet- és természetvédelem, a katasztrófavédelem témaköreinek komplex összefüggéseiről.

Dr. Muhoray Árpád