E címmel szervezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Világűrjog és -politika Kutatóműhelye május 9-10-én az egyetem Széchenyi Dísztermében.
A rendezvényen Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencián megjelent szakértők és érdeklődők kapcsán egy dolog közös: mindnyájan úgy gondolják, hogy a világűr kutatása hozzájárul világunk formálásához. E terület kapcsán ugyanakkor a lehetőségek mellett fenyegetettségekkel is számolnunk kell: a világűrbéli tevékenységeknek nemzetbiztonsági és nemzetvédelmi aspektusai egyaránt vannak. E tekintetben is fontos megvédenünk magunkat és érdekeinket – fogalmazott Deli Gergely.
Érteni a jelent és a tőlünk telhető legjobb módon felkészülni a jövőre – e feladatokhoz fontos a tudásmegosztás, az együttműködés, és a helyes kérdések felvetése. Ennek jegyében működik együtt közösen partnereivel egyetemünk a UniSpace Program keretében. A 17 felsőoktatási intézmény közös projektjének keretében szakembereket képeznek, ily módon hozzájárulva a hazai és európai űrtevékenységek sikeréhez, jelezte Deli Gergely. Tavaly szeptemberben e mellett az NKE létrehozta a Világűrjog és –politika Kutatóműhelyt is, amely nemrégiben egy könyvet is megjelentetett a témáról, és számos szakmai eseményt szervez. E konferencia célja, hogy hozzájáruljon a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok elmélyítéséhez – zárta gondolatait a rektor.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára is köszöntötte a szakmai fórum résztvevőit. Elmondta: három ok miatt tartja különösen fontosnak e konferenciát. Amikor egy évvel ezelőtt létrejött a minisztérium, az egyik fő célt a jövőre történő felkészülésben jelölték meg. A jövőbeli szakmai készségek mindig egy társadalmi entitást jellemeznek: egy országot, várost, szervezetet, családot – és meghatározzák azt, ahogyan ezek képesek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, sőt, akár befolyásolni azokat. E konferenciának is célja, hogy stratégiai útmutatással szolgáljon a társadalmi és technológiai változásokhoz. A második ok, folytatta a miniszterhelyettes, az innovációhoz kapcsolódik: az űrkutatás önmagában is innováció: a védelmi szektor, a gazdaság és a kommunikáció fontos platformja. A harmadik ok pedig, amely miatt fontos most e konferencia, nem más, mint a valóság, azaz a szomszédunkban dúló háború.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa ugyancsak köszöntötte a megjelenteket, megköszönve a NKE Világűrjog és -politika Kutatóműhely szervezését. Beszédében kiemelte az űrkutatás interdiszciplináris jellegét és azt, hogy az űr nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt területté vált. Az emberiségnek tisztában kell lennie az űrkutatás mindennapjainkra gyakorolt hatásaival. Az ENSZ nyilvántartása szerint 15 ezer űrobjektumot küldtek már fel az első műhold, a Szputnyik 1957-es pályára állítása óta. E műholdak szerepe a telekommunikáció, a navigáció és meteorológia területén egyaránt nélkülözhetetlen.
A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakorlatilag minden műhold egyaránt használható civil és katonai célokra is – ezt mostanság, a háború idején nyilvánvalóvá vált, s ennek jelentőségét nem szabad alábecsülni. Közösségi és magánfinanszírozás egyaránt segíti e szektor fejlődését, amelyhez a digitalizáció is hozzájárul. A magánszektor is mind fontosabb szerepet játszik mindebben, a háborúban például a civil internet szolgáltatók révén. A kommunikációs kapcsolatokat lehetővé tevő civil műholdak rendszere immár kritikus tényezővé vált a kormányok rezilienciájának erősítése szempontjából is – mutatott rá Ferencz Orsolya. Az űr a túlélés egy fontos elemévé vált – és e téren immár elkerülhetetlenül fontos az összehangolt nemzetközi együttműködés. Az EU és a NATO idén januári együttes nyilatkozata is kitér e területre.
Philippe Guillot, a Francia Légügyi és Űrakadémia professzora az űrfegyverkezésről tartott előadást. Elmondta: az űrben történő fegyverkezés komoly geostratégiai kihívást jelent a nemzetközi közösségre, s a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy az egyes országok védjék nemzeti érdekeiket. Prezentációjában először az egyes, a témához kapcsolódó fogalmakat definiálta az előadó, majd a terület jogi kereteit, aspektusait vette számba, bemutatva a kapcsolódó, az elmúlt évtizedekben aláírt egyezményeket. Végül szólt a potenciális fenyegetésekről és ennek kapcsán Európa szerepéről. A műholdak elleni támadások kapcsán a professzor 1962 és 2021 között több esetet is részletesen elemzett, emellett bemutatta a „soft killing” módszereket is, azaz azokat a módozatokat, amelyek révén például telekommunikációs eszközökkel vagy cyber támadásokkal tettek kárt a műszerekben.
Szöllősi Antal ezredes, a HM Védelempolitikai Főosztályának vezetője előadásában az EU világűrvédelmi stratégiáját ismertette. Rámutatott: a téma nemcsak társadalmi, de biztonsági és védelmi szempontból is lényeges, érdekeink védelme a világűr tekintetében is fontos. Jóllehet korábban a sci-fi műfajához tartozhatott, de immár számolnunk kell az űrben zajló háborús konfliktusokkal is. Az orosz-ukrán háború ráirányította a figyelmet a műholdak biztosította kommunikáció fontosságára, valamint az üzleti világ és a média szerepére is. A kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatban elhangzott: azok fejlesztése iránt hosszú évek óta elkötelezett az unió, erről egy kapcsolódó direktíva is rendelkezik. Szóba került továbbá az EU űrstratégiája és a NATO kapcsolódó politikája. Az előadó részletesen ismertette a vonatkozó uniós stratégia öt pillérének főbb elemeit is.
A kétnapos konferencia további szekcióban a résztvevők neves külföldi előadók prezentációit hallhatják egyebek mellett az ukrán háború űrvédelmi politikákra gyakorolt hatásairól, a NATO kapcsolódó dilemmáiról, a világűr és a terrorizmus viszonyáról, a Föld megfigyelésének jogi vonatkozásairól és a téma hazai ipari vonatkozásairól.
A nívós konferencián Overview of Disaster Preparedness and Risk Management Methods with a Particular Focus on Space Weather címmel előadást tartottak az NKE Rendészettudományi Kar Katasztrófavédelmi Intézet oktatói, Dr. Ambrusz József tű. ezredes és Dr. Teknős László tű. százados urak.
Szöveg: Kovács Lilla, ludovika.hu
Fotó: Halápi Katinka
Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem