Nincs rés a pajzson!

Új, részben saját fejlesztésű rendszert mutatott be május 12-én a katasztrófavédelem. A Belügyminisztérium (BM) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) projektzáró rendezvényén világossá vált: az új rendszer a műveletek sikerét, a gyors és hatékony belső kommunikációt szolgálja, és a legmegfelelőbb, leggyorsabb és leghatékonyabb intézkedésekhez segíti hozzá a döntéshozókat. A katasztrófavédelem megújult Döntéstámogató Rendszerének (DTR) részleteiről Tanka László tűzoltó ezredest, a BM OKF Informatikai Főosztályának főosztályvezetőjét kérdeztük.

Hogyan épül fel a megújult DTR?

A DTR több részből áll, a projekt négy részre osztható. Az első egység a fejlesztés és változáskezelési rendszer. Megújítására azért volt szükség, mert a modern fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy vele együtt a fejlesztési környezet is megújuljon. Ezután következett a második, a térinformatikai offline és online alkalmazások fejlesztése, amelynek keretében létrejött a veszélyhelyzeti forgatókönyvek dokumentumtára és az új bevetéstámogató mobilalkalmazás, a Pajzs Mini. Ennek segítségével azonnal hozzáférhetőek a közlekedési információk az újonnan kialakított térinformatikai szakrendszerű alkalmazásoknak köszönhetően.

Mi a jelentősége a veszélyhelyzeti forgatókönyvek dokumentumtárának?

A dokumentumtár korábbi események során készült szcenáriók és a hozzájuk tartozó iratok katalogizált gyűjteménye, amelyben keresőalkalmazás segíti a felhasználót. Ha már volt hasonló jellegű esemény, akkor a parancsnoknak nem kell fejből tudnia minden tennivalót a helyszínen, rákereshet a dokumentumtárban és az előző helyszínen alkalmazott lépések alapján cselekedhet. Emellett új események felvételére is van lehetőség, és abban a pillanatban, ahogy azt valaki csatolta, a többiek számára is láthatóvá válik.

Említette az új bevetéstámogató mobilalkalmazást, a Pajzs Minit. Mitől különleges ez az applikáció?

A katasztrófavédelem riasztási rendszerét kiszolgáló alkalmazás a Pajzs. A Pajzs meghosszabbított karja a Pajzs Mini eddig is működött, de most a projekt keretében megújult. Eredetileg a régebbi típusú, tűzoltóautókba szerelt ipari PC-ken futott, a mai app azonban könnyen kezelhető, tabletre szánt – a mi elképzeléseink alapján külső fejlesztő által készített – alkalmazás. Bővült a funkciók köre, és már sokkal inkább nevezhető felhasználóbarátnak. Újításként jelenik meg például, hogy nemcsak saját magát látja a vonuló szer a térképen, hanem az azonos káreseményre riasztott többi szer fizikai helyét is, és azt is, hogy várhatóan mikor érkeznek ki a segítő tűzoltó kollégák, adott esetben magasból mentők vagy vízszállítók a helyszínre.

Hogyan és miért újították meg az appot?

A megújulás folyamata több lépésből állt. Először kérdőívet készítettünk, kiküldtük több mint ötszáz felhasználónak, a vonulós tűzoltóktól a szerparancsnokokon keresztül a megyei igazgatókig. A válaszokat feldolgoztuk, és ezek alapján írtuk össze szakmai igényeinket, illetve azt a követelményspecifikációt, amely alapján elkészülhetett az akár hétköznapi tableten is futtatható új alkalmazás. Nagyon fontos számunkra a biztonság, ezért egy úgynevezett zárt APN-s kártyával szereltük föl az eszközöket, hogy külső felhasználó semmilyen módon ne tudjon a rendszerhez kapcsolódni.

Hogyan járul hozzá Pajzs Mini a jó döntések meghozatalához?

Természetesen a katasztrófavédelem megújult DTR-projektjének alapvető célja a lakosság személy- és vagyonbiztonságának növelése volt. Ezen belül pedig az, hogy valós, vagy közel valós idejű adatokat tudjunk gyűjteni, amelyek hozzájárulnak a lehető legpontosabb információk átadásához, csökkenjen a reagálási idő és így eredményesebb legyen a beavatkozás. Azért küzdünk nap mint nap, hogy perceket, másodperceket nyerjünk, minél hamarabb érjünk a helyszínre, és számoljuk fel a káreseményt. Teljesen megújítottuk a gépjárművekben elhelyezett fedélzeti számítógépes rendszert is, sokkal modernebb technológiával, lényegesen könnyebben kezelhető felülettel váltottuk ki a régit. Az új rendszer a műveletek sikerét, a gyors és hatékony belső kommunikációt szolgálja, és a legmegfelelőbb, leggyorsabb és leghatékonyabb intézkedésekhez segíti hozzá a döntéshozókat.

Miért fontos, hogy valós, illetve közel valós idejű adatokkal tudjanak dolgozni?

Az applikáció alapja egy digitális térkép, amelyet akár terjedésmodellezésre, vagy például az operatív törzsek munkájához szükséges adatmegjelenítésre is alkalmazhatunk. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től, illetve az ORFK-tól kapott információk alapján tudjuk, hol van baleset, útlezárás, útfelbontás, terelés, forgalomkorlátozás, kidőlt fa, bármi, ami akadályozhatja a vonulást. Ha az akadályozó tényezőkről valós időben kapunk információt, akkor a rendszer már olyan útvonalat kínál fel a kollégáknak, amely figyelembe veszi azokat. Emellett, ahogy a dokumentumtárral kapcsolatban említettem, nekünk is van lehetőségünk olyan információk felvitelére, amelyek még nem szerepelnek az online térképen. Ezeket bejelölve a többi társszerv is értesül mindenről.

Beszéltünk a projekt első két alkotórészéről. Mit tartalmaz a harmadik és a negyedik projektegység?

Ahhoz, hogy az új alkalmazásokat hatékonyan tudjuk használni, szükség van megfelelő készülékekre, a projekt keretében tehát mobileszközökkel és dokkolókkal bővült az eszköztár. A dokkoló használata rendkívül egyszerű: amikor riasztást kapnak a tűzoltóságon, akkor az autó rendszámához párosított eszközt a kolléga magához veszi, beszállnak a gépjárműbe, az eszközt bepattintja a dokkolóba, és máris üzemkész a rendszer. A projekt negyedik lába nem kötődik szorosan az első háromhoz, de fontos volt, hogy valamennyi megyei igazgatóságunkon megerősítsük az informatikai helyiségek objektumvédelmét. Az informatikai helységek alatt a szervertermeket értem, azok fizikai, logikai és biztonsági védelmét helyeztük egységes alapokra. Hő-, füst- és páraérzékelőket helyeztünk el bennük, vadonatúj klímaberendezésekkel szereltük föl őket, elkészült a beléptető- és a kamerás megfigyelőrendszer, majd az ajtók és ablakok betörésgátló rácsot, illetve fóliát kaptak.  A DTR-projekttel egy időben zárult az Iparbiztonsági Információs Központok kialakításához, megvalósításához kapcsolódó projekt. Két különböző dologról van szó. Az Iparbiztonsági Információs Központok kifejezetten azért jöttek létre, hogy ha rendkívüli esemény következik be, akkor ezek a központok biztosítsanak az operatív munkacsoportok minden tagja számára azonos munkakörülményeket a lehető leghatékonyabb eseménykezelés érdekében. Tehát a központok tekintetében nem egy 112-es hívószámon bejelentett esetre kell gondolnunk, hanem olyan elhúzódó eseményre, amilyen például 2010 októberében, a mindenki által ismert kolontári vörösiszap-katasztrófa volt. Akkor nagy szükség lett volna arra, hogy ilyen központok segítsék a munkát megyei szinten. Bár elsősorban iparbiztonsági központokról beszélünk, tehát az iparbiztonság, a veszélyes ipari üzemeket érintő események kezelése van a fókuszban, de bármi mást, például egy elhúzódó erdőtüzet is képesek vagyunk kezelni a központok támogatásával. Az operatív törzs kifejezés szintén nem ismeretlen: a szakemberek operatív tevékenységet végeznek, csak és kizárólag azon az eseményen dolgoznak, amelyre összehívták őket. A DTR-projekt viszont összefoglalva: a mindennapos és azonnali riasztások kezelését támogatja, azon eseményekhez köthető, amikor az állampolgár a 112-t tárcsázza, és tűzoltói beavatkozásra van szükség. A DTR megújult alkalmazásai lehetőséget adnak arra, hogy a különböző szakterületek a valós idejű információk birtokában megalapozott és gyors döntéseket hozzanak.

Szerző: Páhy Anna

Fotó: OKF

Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A cikk – eredeti formájában – a Bonum Publicum magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.