NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

Katasztrófavédelmi előadás a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetemen

Muhoray Árpád

A Magyar Hadtudományi Társaság szervezésében a Stefánia Honvéd Kulturális Központban 2020. január 9-én a Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem előadás sorozatában Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy az NKE RTK Katasztrófavédelmi Intézet óraadó egyetemi docense tartott teltházas sikeres előadást „A vörösiszap katasztrófa mentési, helyreállítási, és újjáépítési feladatai” címmel.

Az előadás aktualitását az adta, hogy hazánk eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája tíz éve következett be, amikor egy magántulajdonú vállalat, a Magyar Alumínium Zrt. területén a X. számú vörösiszap tároló kazetta nyugati gátja átszakadt és közel 1,7 köbkilóméter vörösiszap és lúgos víz elegye kiömlött, elöntve Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

Muhoray Árpád, aki a BM OKF főigazgatójának alárendeltségében annak idején ellátta a helyszíni Operativ Törzs vezetését, a lakosságvédelmi, helyreállítási és újjáépítési felügyelő feladatait, majd az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoki teendőit is előadásában a helyszínen készült képek segítségével bemutatta a katasztrófa helyszínét, a pusztulás nagyságát, a mentés és mentesítés lépéseit, a munkálatok irányítását, a bajba jutott lakosság számára a segítségnyújtást, az ingatlan és ingósági kárenyhítés feladatait. Külön szólt helyreállítás, újjáépítés feladatairól, Kolontáron és Devecserben az új lakóparkok megépítéséről, illetve a tájrehabilitáció megvalósításáról.

A tanulságok megvonásakor összegezte, hogy e súlyos ipari katasztrófa következményeinek felszámolása során határozott szolidáris kormányzati intézkedések alapján a mentés szakszerűen valósult meg, majd kezdődött meg a helyreállítás, újjáépítés, az ingósági kárenyhítés. Az ivóvíz bázisok és a Duna nem szennyeződtek. Az események kezelése során mindvégig magas szintű volt a minisztériumok, az ágazatok, országos hatáskörű szervek, a társadalmi és karitatív szervezetek együttműködése, a tudomány részvétele. A katasztrófa igen magas fokú társadalmi összefogást váltott ki, a lakosság tájékoztatása folyamatos és sokrétű volt, hatékonyan valósult meg a MAL állami felügyelete, a költségvetési forrásokat a kormány időben biztosította, a mentésben résztvevők, nagyfokú bátorságról, önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot. A szakmai tapasztalatok jól hasznosíthatók voltak a katasztrófavédelmi törvény megújításához is.

Az előadást nagy érdeklődés kísérte, jelen voltak az akkor a katasztrófa helyszínén tevékenykedő felelős vezetők, munkatársak, de meghallgatták a BM OKF hatósági és gazdasági főigazgató-helyettesei, a Mentésszervezési Főosztály és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ vezetői, az NKE RTK Katasztrófavédelmi Intézetének oktatói, hallgatói és a KMDI doktoranduszai, az MHTT, az MPVSZ tagjai is.