Iparbiztonság a gyakorlatban

„Rendkívüli téli időjárással küzd Pest megye egy része és a főváros északi kerületei, súlyos zavarok alakulnak ki az energiaellátásban, miközben Mindenszentek alkalmából nagy tömegek kelnek útra.” Ezzel a helyzetbeállítással kezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének harmadéves, iparbiztonsági szakos hallgatóinak eseménykezelési gyakorlata.

Az NKE Katasztrófavédelmi Intézete és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság új kezdeményezésként egész napos, a kritikus infrastruktúrák működésével kapcsolatos gyakorlatot tartott a főigazgatóság Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központjában azoknak a hallgatóknak, akik ebben a tanévben szerzik meg iparbiztonsági szakirányú diplomájukat.

A gyakorlatot dr. Mógor Judit tű. ezredes, hatósági főigazgató-helyettes nyitotta meg. Felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy választott hivatásuk akár már a közeljövőben is olyan helyzetek elé állíthatja őket, amelyek egyszerre igényelnek gyakorlati szemléletet, precizitást és szakmaiságot. Az ezredes hangsúlyozta, hogy a katasztrófák elleni védekezéshez magas szintű felkészülés kell, ezért azt kérte a hallgatóktól, hogy mélyítsék tovább tudásukat, tanuljanak meg csapatban dolgozni. Hozzátette, a megalapozott döntésekhez szaktudással felvértezett szervezetrendszerre van szükség és felhívta a tanulók figyelmét, hogy ne feledkezzenek meg arról, az éles helyzetben meghozott döntések az emberi élet és az anyagi javak védelmét biztosítják.

A délelőtt folyamán dr. Bonnyai Tünde tű. őrnagy, egyetemi tanársegéd vezetésével a védelmi igazgatás rendszerének gyakorlati működésével és az operatív munkavégzés alapvető szabályaival ismerkedtek a hallgatók.

A gyakorlat feltételezése szerint erős lehűlés következett be Magyarország középső területein, az esti órákban még eső formájában lehulló csapadék éjszaka havazásra váltott, amelyhez egyre erősödő északi, majd északnyugati szél társult. A széllökések a hajnali órákra Pest megye nyugati, észak-nyugati területein viharossá fokozódtak. Ennek következtében több helyen hóvihar alakult ki, amely hófúvásokat és rendkívül szélsőséges időjárási körülményeket okozott. A gyakorlat minden mozzanatát az országban korábban már megtörtént események adták, különböző – a térségre jellemző – sajátosságokkal bonyolítva.
A tizenhárom egyetemista két csoportban személyesítette meg a Pest megyei és a fővárosi katasztrófavédelem operatív törzsét egy-egy szakmai tapasztalatokkal rendelkező mentor segítségével. A szükséges háttér információkról telefonon és elektronikus úton további két kolléga gondoskodott. A hallgatók speciális körülményekkel is szembesültek, így például akadt dolguk árokba borult, veszélyes anyagot szállító gépjárművel, tömeges közúti balesettel és közlekedési fennakadásokkal, a viharos széllökések miatt bekövetkező áramszünettel, illetve ellátási problémákkal.

Zárásként és összefoglalásként sajtótájékoztatót modelleztek, ahol a két operatív törzs vezetője, illetve a gyakorlat kezdetekor kinevezett sajtókoordinátor válaszolt a felkészítők és mentorok által feltett kérdésekre.

A gyakorlat legfőbb célkitűzése az volt, hogy a hallgatók a nappali képzésben elsajátított elméleti – jogi, szervezési és szakmai – ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az iskolai keretek között elsajátított tudás a való élethez közelítő környezetben, megfelelő technikai eszközökkel megtámogatva, a gyakorlatiasság jegyében mélyülhessen el. Az egész napos foglalkozást a kritikusinfrastruktúra-védelem tantárgy keretében tartották, de az integrált szemlélet jegyében a hallgatóknak valamennyi szakterület feladatait és képességét figyelembe kellett venniük a feltételezett katasztrófahelyzet kezelése során.

Szöveg: BM OKF

Fotó: Jóri András