Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójára emlékeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) március 14-én. A korabeli események a Ludovika Egyetemi Színpad és a Ludovika Show Kórus közös műsorában elevenedtek meg.
Az ünnepi megemlékezésén Deli Gergely ünnepi gondolatait a rektor távollétben Kovács László dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese olvasta fel. „A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskü szavait” – idézte Arany Jánost köszöntőjében Deli Gergely. Úgy fogalmazott: március 15-e, nemzetünk szabadságának ünnepe, a függetlenség megvalósulásához azonban a forradalmi hevület mellett szükség volt a hosszasan és tudatosan előkészített 1848-as jogszabályokra, amelyek túlmutatnak a forradalmi időkön. Ezekben a törvényekben látjuk a magyar alkotmányos demokrácia alapjait, azokat a biztosítékokat, amelyek szavatolják a nemzet, a sajtó, a vélemény és a gyülekezés szabadságát – hangsúlyozta. Kitért az 1927. évi XXXI. törvénycikkre is, amely hivatalos nemzeti ünneppé tette ezt a napot.
„Nemzeti ünnepeink összetartozásunkat is méltatják: a mai nap nemcsak ünnep, hanem a magyar önazonosság napja” – tolmácsolta a rektor gondolatait a dandártábornok. Kifejtette: a magyar nemzet ezen a napon bebizonyította, mire képes az összetartás és a bátor cselekvés, tehát nem elszenvedői, hanem aktív alakítói voltunk az eseményeknek. A március 15-i forradalmat tájékozódási pontnak nevezte, amelyhez a bizonytalan időkben visszatérhetünk. Rámutatott: március 15-e a jövő alapjait teremtette meg a magyar nemzet számára, nekünk pedig ez a jövő a jelenünk.
„Küldetésünk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel tegyünk a közösségért, a köz érdekeiért és kötelezettségünk, hogy az egyetem közszolgálat iránt elhivatott fiataljai is képesek legyenek a jövőben felelősségteljesen formálni környezetüket, híven egyetemünk jelmondatához: A haza szolgálatában” – zárta beszédét.
A reformpolitikusok, költők, írók, a jogvégzett ifjúság, az öntudatos középnemesség és a maroknyi polgárság mellett keveset tudunk a mérnöktársadalom szabadságharcban betöltött szerepéről, pedig egyebek mellett a harcban álló hadsereg ellátási szükségleteiről és a műszaki feladatokról is gondoskodtak – emlékeztetett Bíró Tibor. Az NKE Víztudományi Karának dékánja felidézte, hogy a magyar hadseregnek nagy szüksége volt olyan műszakilag képzett katonákra, akik tüzérként ballisztikai számításokat is elvégeztek, ha kellett, vagy tudták, miként kell olyan töltést építeni, amely nem a folyóvíztől, hanem sáncként az ellenséges fegyverek tüzétől védte meg a honvédeket.
Elmondta, hogy a földmérésben, vagy az út-, vasút- és vízépítésben jártas műszaki szakembereket 1782-től képeztek a pesti egyetem Mérnöki Intézetében, ahol a hallgatók általános mérnöki képesítést kaptak. Ennek birtokában vállalhattak állami, vármegyei, vagy uradalmi mérnöki állást vízmérnökként, vagy vasútépítési terveket készítettek és a pályaépítési földmunkákat irányították, felmérték a birtokokat, illetve utakat terveztek és építettek – részletezte. Kiemelte, hogy a Baján született Mészáros Lázár hadügyminiszter rekviráltatta a Bécs-Budapest között közlekedő magán gőzhajót a honvédsereg számára. Beszélt arról is, hogy a vidéken dolgozó mérnökök egy részét váratlanul érte a forradalom kitörésének híre, és megpróbáltak hivatali helyükön maradni, amíg csak lehetett, mások viszont már 1848 nyarának végén beálltak katonának. Bíró Tibor beszámolt Beszédes József (a Víztudományi Kar kollégiumának névadója, a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja), valamint Hieronymi Ottó, Petzelt József, Péch József, Mokry Endre, Mihálik János és Asbóth Sándor, a szabadságharcban betöltött mérnöki szerepeiről. Kitért arra is, hogy a 1867-es kiegyezést követően az emigrációból hazatérő mérnökök tapasztalata milyen nagymértékben járult hozzá a hazai ipar fejlődédéhez. A korábbi vízügyi mérnökök előtt tisztelegve Bíró Tibor a Víztudományi Kar jelmondatával zárta beszédét: „Tudással a magyar vizekért!”
A megemlékezések után az idén ötéves Ludovika Egyetemi Színpad a Ludovika Show Kórussal közösen elevenítette fel az 1848-as forradalom eseményeit a Jókai Mór, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Páskándi Géza műveiből összeállított műsorával.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes
Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem